Bejelentővédelem

Miért van egyáltalán szükség egy ilyen rendszerre?

A kiindulási alap az, hogy a bejelentő – aki lehet mondjuk a cég alkalmazottja, beszállítója, de akár egy állásinterjúra behívott személy is – valamilyen jogsértést vagy visszaélést tapasztal a cégnél. Széles a spektrum: a diszkriminációtól a pénzügyi szabálytalanságokon át a korrupciós bűncselekményekig szinte minden szóba jöhet. Ekkor (ha nincs a cégnek bejelentővédelmi rendszere) marad a feljelentés, illetve a bírósági út; melyek következtében a panaszos majd rivaldafényben számolhat be az általa tapasztalt jelenségekről. Mindeközben a kollégái ferde szemmel nézhetnek rá, a cégnek is kellemetlen a vizsgálat, ezért a panaszosok többsége be sem vállalna egy ilyen hatósági eljárást. Ennek viszont az a következménye, hogy a jogsértés rejtve marad, a céget pedig végső soron kár éri.

Mire képes egy hatékonyan működő visszaélés-bejelentési rendszer?

Egy jól működő bejelentővédelmi rendszer előnyös a panaszos, de az érintett cég – és tágabb értelemben a teljes nemzetgazdaság – számára. A panaszos kilétére ugyanis nem derül fény (hacsak ő maga nem járul ehhez hozzá), így nyugodtan feltárhatja az igazságot.

A cégnek lehetősége van lépni még a rendőrségi/bírósági eljárás megindítása előtt – de hatékony intézkedésekkel akár meg is előzheti a hatósági vizsgálatot, valamint megelőzheti, hogy kártérítés fizetésére kötelezzék. Nem is beszélve arról, hogy mekkora PR-értéke van a cég számára, ha egy hatékony bejelentővédelmi rendszerrel büszkélkedhet. A gazdaság pedig fehéredik azáltal, hogy a visszaélésekre korábban és nagyobb számban derül fény.

Mekkora adminisztrációs és anyagi terhet ró a cégekre mindez?

A Panasztörvény alapján két út áll a cégek előtt; egy rögösebb és egy pofonegyszerű. A rögösebb utat választó cégek a feladatot kiadják egy alkalmazottjuknak – tipikusan valakinek a HR-osztályról – aki elkészíti a panaszkezelési szabályzatokat, megtervezi a teljes eljárást, továbbá megszervezi a panaszok fogadását és elbírálását személyesen és online. Ez azt feltételezi, hogy az alkalmazott nemcsak hogy munkaideje jelentős részében panaszkezeléssel foglalkozik, de a panaszok elbírálásához is valamennyi kompetenciával rendelkezik – vagyis ért az adatvédelemhez, a személyiségi joghoz, a munkajoghoz, a fogyasztóvédelemhez és a büntetőjoghoz, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

Ez nem hangzik éppen könnyű feladatnak. Mi a másik lehetőség?

Egy bejelentővédelmi ügyvéd megbízása a panaszok kezelésére. Irodánk teljes körű visszaélés-bejelentési szolgáltatást nyújt, a rendszer folyamatosan a panaszosok rendelkezésre áll, így a cégnek nincsen további teendője a havi átalánydíj megfizetésén túlmenően. Ráadásul – más szolgáltatók gyakorlatától eltérően – nálunk nem kerül felszámításra további költség, amennyiben panaszügyintézésre is sor kerül. Magyarán szólva; 

az ügyfelünk hátradőlhet, mert három és harminchárom panasz esetén is ugyanannyi havi díjat fizet.

Megbízási szerződésünk mintája itt tekinthető meg, // Megbízási Szerződés - MINTA.pdf // amelyben még az alkalmazottak számát is figyelembe vettük a díjképzés során. A részletekről készséggel adunk tájékoztatást telefonon vagy e-mailben, illetve személyes és ingyenes konzultáció keretében.